|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Helymutató: 1997. május 19.Máj. 18-án ismeretlen tettesek vandál pusztítást végeztek Máriaremetén, a budapesti kegyhelyen, ledöntötték a keresztúti állomás szobrait, köztük a Szűzanya szobrát, éppen a másnapi budapesti körmenet előtt. Máj. 19-ére, pünkösd hétfőjére zarándoklatot hirdettek a budapestiek részére, melyet Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek vezetett. A kegyhelyre érkező hívek ezrei láthatták az előző éjszakai pusztítás nyomait. Paskai felhívta a hívők figyelmét arra, hogy ne engedjék a szívükben eluralkodni a haragot, a szeretet civilizációjára van szükség. - A hívek virágot helyeztek el a ledöntött szobrokra. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./2007. augusztus 14.Nemzetünk védasszonyként tiszteli a Szűzanyát. Szent István király neki ajánlotta fel koronáját, az ő oltalmát kérte népének. A Magyarok Nagyasszonya – Patrona Hungariae – számos templomi és népénekben van jelen, az ő tiszteletére emelt kegyhelyekre ezrével járnak a búcsúsok. A magyarok búcsújáróhelyei között van Szeged-Alsóváros, Máriaremete (Budapest), Makkosmária (Budakeszi), Mátraverebély-Szentkút, Máriapócs, Máriagyűd, Csíksomlyó (Erdély), Sasvár és Mária-völgy (Szlovákia), Csatka, Bodajk, Máriakéménd, Máriakálnok, Máriakönnye (Vodica), Hajós, Máriabesnyő, Andocs, Vasvár, Vác-Hétkápolna és az erdélyi Máriaradna. Tizenkét nemzet tartja pártfogójának a Szűzanyát, az országok sorában ott van Franciaország, Ausztria, Bajorország, Lengyelország, Mexikó... A néphit szerint a Mária-ünnepek fordulónapok. Nagyboldogasszony napja egyes helyeken dologtiltó nap volt, kenyeret nem sütöttek, mert úgy tartották, hogy ilyenkor a tűz kitör a kemencéből. /Augusztus 15. – Mária-nap. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./lapozás: 1-2
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||